Mikor kezdődött a feminizmustól való idegenkedés a magyar közgondolkodásban?
Bár a nők egyenjogúságáért folytatott küzdelem már kezdettől váltott ki némi ellenérzést, azonban véleményem szerint ez igazán csak a Horthy-korszakban erősödött meg, mégpedig a feministák 1918-1919-es aktivitása kapcsán. Tormay Cécile Bujdosó könyvében nyilván a korabeli közvélekedést visszhangozta, amikor a feministákat, galileistákat, szocialistákat többször is egymás mellett emlegette, illetve Bédy-Schwimmer Rózát a „feministabolseviki” jelzővel illette. Pedig pár évvel ezelőtt még békésen megfértek egymás mellett a feminista mozgalomban az arisztokrata hölgyek és az egyszerű hivatalnoknők származástól és vallástól függetlenül. (Amúgy Tormay Cécile sem szűkölködött a feminista kapcsolatokban, elég itt csak francia fordítóját, Marcelle Tinayre-t vagy az olasz Matilde Serao, esetleg Sigrid Undset nevét említenünk.) Ami a magyar feministákat illeti: jó barátságban volt Teleki Sándorné Szikrával, akinek irodalmi szalonjában összefuthatott nem egy feministával, illetve a Szikra által szerkesztett Nagy asszonyok élete című 1912-es kötet közreműködőjeként Tormay együtt szerepelt Bédy-Schwimmer Rózával és Glücklich Vilmával.
http://digitalcollections.nypl.org/items/510d47e2-f8c3-a3d9-e040-e00a18064a99
De mitől is érdekes számunkra Szikra?
Gróf Teleki Sándorné Kende Juliska, írói álnevén Szikra (1864-1937) regényeinek témáját gyakran az arisztokrata szalonok világából vette. Első regénye, a Bevándorlók 1898-ban jelent meg, a fülszöveg szerint a szerző „megkapó erővel festi a magyar gentry vágyait és törekvéseit. Kinyílnak előttünk az exclusiv főúri szalonok ajtói és megismerjük belőlük a főrangúak életének kulisszatitkait…” A nagy sikerre való tekintettel még jó pár regény írt, emellett saját irodalmi szalont tartott fenn, illetve a feminista mozgalomnak is aktív tagja volt.
1909-től kezdett publikálni a feministák lapjában, A Nő és a társadalomban, majd amikor a lap 1914-ben A Nő. Feminista folyóirat címmel újjáalakult, Szikra már a szerkesztőbizottság tagja volt Bédy-Schwimmer Rózával és Pogány Laurával együtt.
http://digitalcollections.nypl.org/search/index?utf8=%E2%9C%93&keywords=schwimmer
1913. június 15-20-án Budapesten tartották a Nők Választójogi Világszövetsége VII. kongresszusát, amelyen 27 országnak mintegy 1200 küldötte vett részt. Óriási buli volt, erről itt olvashatsz részletesebben:
Az előkészületeket már 1911-ben elkezdték, a magyarországi előkészítő bizottság elnöke Szikra volt, két helyettese Glücklich Vilma és Schwimmer Rózsa, a gazdasági bizottság elnöke gr. Haller Györgyné, Békássy Elemérné a propagandabizottságé, Békássy Flórát pedig az ifjúsági bizottság alelnökének választották.
Szikra nemcsak az olvasók körében volt népszerű, 1906-ban beválasztották a Petőfi Társaságba, amelynek 68 éves története alatt ez összesen 9 nőnek sikerült. Alelnöke volt a Magyar Pen Clubnak, illetve elnöke a Magyar Írónők Körének.
A Magyar Írónők Köre 1927 januárjában alakult meg. Az ötlet Várady Ilonkától (írói álnevén Vándor Ivántól) származott. Az egyesület díszelnöke: gróf Bethlen Istvánné, elnök: gróf Teleki Sándorné, ügyvezető elnök: Várady Ilonka, alelnökök: Ritoók Emma, Dánielné Lengyel Laura, Tutsek Anna, főtitkár: Kosáryné Réz Lola, jegyző: Beczássy Judit. A szervezők az összes ismert írónőt meghívták a klubba. Ezek közé tartoztak többek között: Török Sophie, Lux Terka, Erdős René, Gulácsi Irén, Szederkényi Anna, báró Hatvany Lili, Reichard Piroska, Várnai Zseni, Dénes Zsófia, Vészi Margit, Bokor Malvin, Berend Miklósné.
A Tolnai Világlapja által lehozott fotón 35 írónő található, és még voltak jó néhányan, akik nem is csatlakoztak. Hánynak a nevét ismerjük ma még?
#telekisándornészikra, #femnistaarisztokrata, #bédyschwimmerróza, #magyarírónőkköre, #nőkválasztójogiszövetsége, #tormaycecile, #ritoókemma, #vészimargit, #töröksophie, #kosárynérézlola
